2024. szeptember 21-én csodálatos, napsütéses időben érkeztünk meg Törökszentmiklósra, mert egy évvel az után, hogy a Nagykunsági Református Egyházmegye fiataljai találkoztak egymással, most újra eljött az ő idejük! Második alkalommal sikerült ugyanis megrendeznünk a Kapocs-fesztivált, amely a középiskolásokat hívatott megszólítani. Idén egy olyan témára esett a választás, amely a fiatalok számára most kiváltképp fontos: Közösség.

Hiszen ki ne használna valamilyen social media-felületet? Naponta többször nyomunk rá a telefonon egy kék alapon fehér f-betűre, egy piros árnyalatban pompázó fényképezőre, vagy egy fekete alapon fehér hangjegy-imitációra. Mindegyiktől azt várjuk, hogy majd közelebb visz a másik emberhez, de ez nem mindig történik meg. Ennek fényében indult el egy különös trend az Egyesült Államokból: a fiatalok hagyományos nyomógombos telefont kezdtek el venni, hogy a telefont arra használják, amire eredetileg kitalálták: telefonálni. Ezzel párhuzamosan elkezdtek újra összejárni, beszélgetni egymással élőszóban.

Folyamatosan bővülő galériáért kattints ide! 

Sokan most fedezik fel újra, hogy milyen nagy érték az élő közösség. Ezt szerettük volna megmutatni nekik ezen a napon is. Énekekkel kezdődött a napunk: az SDG Református Diákmozgalom volt ebben a segítségünkre. Rengeteg éneket hoztak magukkal – olyanokat, amelyeket ismerünk és olyanokat is, amelyeket kevésbé, de ezeket gyorsan megtanulták a jelen levő fiatalok. Kupai-Szabó Kornél lelkipásztor köszöntő szavai, és Kupai-Szabó Tímea lelkészasszony játékos kérdésköre után Éger Ádám egyházmegyei ifjúsági referens köszöntötte a jelenlevőket egy ismert igével: az ötezer ember megvendégelésének történetét hallhattuk (Jn 6, 1-13), ahol a sok helyről érkezett ember egy hatalmas csodának lehetett részese, amikor Jézus közösségbe hívta őket. Isten ilyen közösségi élményt szeretne nekünk adni minden egyes alkalommal, amikor összegyűlünk Őt magasztalni.

A nyitó alkalmat egy játékos délelőtt követte az SDG-s fiatalok vezetésével, majd az ebéd elfogyasztása után egy játékos feladat várt még a fiatalokra és az örök fiatalokra: egy nagy papírlapra kellett mindenkinek a kézlenyomatát elhelyezni, hogy ezzel is szimbolizáljuk a Közösséget!

Zárásként újra énekek, valamint az élő Ige szólalt meg Péter apostol tollából (1Pét 2, 9-10) Szabó István lelkipásztor (SDG/Budapest – József Attila lakótelep) tolmácsolásában, aki kiemelte, hogy mennyire jó, hogy mi Isten választottai vagyunk, megváltottak, hitben erősek.

Hálás köszönet mindenkinek, aki segített abban, hogy ez a nap ilyen jól sikerüljön: a Nagykunsági Református Egyházmegyének a támogató háttérért, a Törökszentmiklósi Református Gyülekezetnek, valamint a Bethlen Gábor Református Általános Iskolának, hogy a helyszínt biztosították, valamennyi lelkésznek, vallástanárnak, akik nem sajnálták az idejüket és elhozták a fiataljaikat, és köszönet a fiataloknak, hogy eljöttek! Nagyon reméljük, hogy jövőre újra találkozhatunk egymással. A tervek már készülőben, rajtunk a sor, hogy megvalósítsuk! És az is, hogy kérjük Istent: újra vezessen mindannyiunkat Közösségbe!

Éger Ádám, egyházmegyei referens, NRE